Sok elképzelés van az egyes kutyafajok és gyerekek kapcsolatáról. Valójában egyik fajta sem rokonszenvez jobban a gyerekekkel, mint a másik.
Ami a kutya viselkedését illeti, az élettapasztalat, azaz az élete során és főleg az első hónapokban megtanult dolgok sokkal fontosabbak, mint a vele született tulajdonságok (genetikai örökség).
Egy gyerek iránti kedvességéről ismert faj, mint a golden retriverek kiválasztása, semmi bizonyosságot nem ad a kölyökkutya jövőbeli viselkedéséről. Sőt ellenkezőleg, gyakran túlzott bizalomhoz és lágyszívűséghez vezet, ami nem fér össze a jó neveléssel.
Elengedhetetlen körülmény a kutya gyerekszeretetéhez, hogy jó kapcsoltban legyen minden korú és testfelépítésű gyerekkel a szocializáció időszaka alatt. Kb. 16 hetes kora után a kutya nehezebben fogadja el a gyerekeket a barátaiként. Ilyenkor félhet tőlük, sőt, ami még rosszabb, potenciális zsákmánynak tekintheti őket.
Ha azt akarod, hogy a kutya ne harapja meg a gyereket, tanítsd meg a gyerekeknek megfejteni a kutya testbeszédét, főleg azt, hogyan fejezi ki a félelmét, dühét vagy az elégedetlenségét.
Magyarázd el neki, hogyan vegye kézbe, és tanítsa meg neki az állat tiszteletét (ne zavarja, amikor alszik, eszik, kicsinyeivel foglalkozik, ne ijessze meg, ne bántsa).