Viharvert Lódenkabát
Kis barna kutya a bajor hegyekből.
Egyetlen szenvedélye van: a vadászat.
Ehhez minden képessége megvan, ezért él-hal,
a zergék lakta hegyekben, a Gamsgebirgben.
Csak akkor boldog, ha a vadászokkal útnak indulhat.
Akárki tarthat vérebet, de az olyan kutyabarátoknak, akik soha nem járnak vadászni, mégsem való a bajor vadászkutya. Persze kivételek mindig akadnak, de aki a szenvedélyes nyomkeresővel nem jár vadászni, az vállalja azt a kockázatot, hogy társa kielégítetlen és nehezen kezelhető lesz. E kutyának nem valók gumibabák és plüsskosárkák, strasszal kivert nyakörvek, esőkabátkák. A kutyaházban elég, ha egy pokrócra leheveredhet, ott szunyókál, míg gazdája nem veszi elő időjárásnak ellenálló lódenkabátját és a viharvert pórázt. Ekkor lelkes lesz, elemében van.
A vadászok főképp robosztus erőnlétét, munkakedvét és engedelmességét becsülik. Aki többre tartja e képességeket, mint a szépséget, az követelheti tőle azt ami a vérebektől elvárható: fegyelmet a vad üldözésekor, sebesült vad felkutatásakor, a vérnyomon vagy a csapáson való haladáskor.
A XVII. század elején, amikor a puska felváltotta az addig használt vadászfegyvereket - az íjakat, a bunkókat -, azok a vadászkutyák, amelyek pórázon elvezették a vadászt és a falkát a vad rejtekéhez, egyre inkább vesztettek jelentőségükből. Helyükre az a kutya lépett, amelyik a sebesült vad nyomára vezetett, amely nélkül, mint ezt 1719-ben egy Fleming nevű vadász-író leírta: "a vadászok teljesen szétlőtték volna a vadat, úgy, hogy a csontjai is szilánkokra mennek szét. Így azonban a gyenge lövetű puskával megsebesített vad nyomát a véreb csendben követve, biztos szimatával rátalál, és mivel egyre gyengébb lesz, könnyen megadja magát, ekkor le lehet lőni."
Javasolt kutyaház méret: 70x90 cm
